Várnai László helyi LMP-képviselő blogján olvashatni, hogy a súlyos és növekvő hiánnyal küzdő, a közoktatáson és közegészségügyön minél többet spórolni kívánó kerületben az utóbbi időben 150-ről 180 millióra nőttek a szociális bérlakások bérlőinek hátralékaiból származó kinnlevőségek, Várnai szerint részben azért, mert megszüntették a bérhátralékosok részletfizetési lehetőségét, akik így egyáltalán nem tudnak fizetni. Állítólag további hárommillió forintnyi kerületi pénz ment el perköltségre, mivel Papcsákék a döntéseiket bíráló médiumok és magánszemélyek ellen indított – amúgy sorra elveszített – pereikben alkalomadtán az önkormányzat állja a cechet. De Zugló állta – sajtóhírek szerint – a Székelyföldi Közméltóságok és az Országgyűlés focicsapata közötti meccs költségeit is.
Várnai néhány hete benyújtott egy előterjesztést, javasolva, hogy saját juttatásaikon, a főként közülük verbuvált felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíján is spóroljanak a képviselők, de felette mérsékelt sikert aratott vele: indítványát napirendre sem vették, viszont még ezen az ülésen kizárták a humán bizottságból; az ügyrendiből csak azért nem, mert a kerülethez többnyire nem kötődő papcsákista képviselők és a kissé feszélyezett helyi erők szétszavaztak.
A közvagyon felhasználásában további aggályokat vet fel (és a rovásírásos táblák kihelyezése, valamint a Pákozdi tér Wass Albert térre keresztelése mellett ez is magyarázhatja a Jobbik szokatlanul csendes helybéli ellenzékiségét), hogy a szeptember 10-11-i hétvégén nem állt a lakosság rendelkezésére a Mogyoródi úti sportpálya, mivel ott rendezték a Nemzeti Egység Fesztivált. A "nemzeti" rockszíntértől is markánsan jobbra álló úgynevezett NS (nemzetiszocialista) irányzat több zenekara is föllépett (közülük egyesek dalszövegeikben Szálasi Ferencet és a Harmadik Birodalmat dicsőítik). Az eseményt a vitatott jogi státuszú Magyar Nemzeti Gárda biztosította. Az önkormányzat bő két hete nem válaszol kérdéseinkre, és nem bocsátotta lapunk rendelkezésére a szervezőkkel kötött bérleti szerződést sem. Arra sem kaptunk feleletet, van-e egyáltalán szerződés, vagy ingyen engedték át a nemzetiszocialista együtteseknek a létesítményt.
Itató Nyereg
Mindez azonban apróság az Itató Nyereg nevű, nemrég nyílt városligeti étterem a hvg.hu és a vagy.hu által részben már megénekelt ügyéhez képest. A döntően fővárosi tulajdonú Városligetben Zugló mindössze ezt a 822 m2-es telket és a rajta álló 94 m2-es műemlék épületet birtokolja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) tavaly arra kötelezte a Vagyonkezelőt, hogy végezze el a szükséges karbantartási munkálatokat. A bérlőt kiköltöztették, és a zuglói tulajdonosi bizottság úgy döntött, megpályáztatja az ingatlant. Eredetileg úgy volt, hogy a pályázati kiírás visszakerül a bizottság elé, ám annak tagjai legközelebb csak az eredményhirdetés után találkozhattak az üggyel. Mazsu Gergely, a Vagyonkezelő vezérigazgatója azt válaszolta a reklamációra, hogy a szóban forgó ülés jegyzőkönyve - melyen különben ő is részt vett - nem jutott el hozzá. Amikor azt firtatták, hogy miért egy olyan helyrajzi számra hivatkozva tették közzé a pályázatot, amely az egymillió négyzetméteres Városligetet egészében magába foglalja, arra hivatkozott, hogy "a Városliget nincs albetétesítve, így az ingatlan másképpen nem írható körül". A szerződéskötéskor aztán sikerült megtalálni a megoldást: a helyrajzi szám mellé utcanevet és házszámot biggyesztettek. De mivel ez csak késve jött össze, a meghirdetett pályázat potenciális résztvevőinek túl sok információjuk nem lehetett arról, mit kínál nekik a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. - az "alkalmassági szempontok" persze megoldották azok problémáját is, akik ezek után tovább érdeklődtek volna. Feltétel, hogy a pályázó "az ingatlan 500 méteres körzetén belül működő melegkonyhával" rendelkezzen, "vagy igazolja, hogy az előbbi paraméternek megfelelő melegkonyhát 2011. július 15-ig - az ingatlanon kívül - kialakít vagy bérel". Ez az előírás meglehetősen leszűkíti a pályázók körét, ahogyan az is, hogy rendelkezni kell minimum ötéves "műemlék épületben működő vendéglátó-ipari egység üzemeltetési gyakorlattal". Arra, hogy mindezekre mi szükség van, szintén nem kaptunk még választ. Így különösen nehéz elhessegetni a gyanút, hogy a pályázatot személyre/cégre szabottan írták ki. A Monsoon Rain Kft. mindenesetre - ha, mint a hvg.hu írja, formailag nem is, de az azt tulajdonló cég és tulajdonosai révén lényegében - meg tudott felelni egyedüli pályázóként a feltételeknek, így 18 évre mindössze havi 100 ezer forintért bérbe vehette az ingatlant, vállalva, hogy a KÖH előírta karbantartási munkálatokat saját költségére elvégzi. Ezek várható összegét Mazsu az egyik ülésen 120 millióra becsülte, míg a következőn a Zuglóiak Érdek-képviseleti Egyesületének delegáltja, Báthory Gergely 130 millióra; hogy milyen szakértői vélemény alapján, arról egyelőre szintén nem kaptunk tájékoztatást. Azt azonban tudjuk, hogy a 18 évre szóló szerződések egészen kivételesek a Városligetben: egy forrásunk évente újítja meg szerződését a fővárossal. A Monsoon Rain Kft. szerződése azt is előírja, hogy az induló bérleti díjat az önkormányzat csak minden év január 1-jétől emelheti az inflációval megegyező mértékben. Forrásunk bérleti díja a főszezon öt hónapja alatt a sokszorosa annak, amit a Monsoon Rain fizet, de a maradék időben is lényegesen meghaladja. A meglepően alacsony bérleti díjat nyilván a felújítás költségeinek kellene kompenzálnia. Hallottunk ugyanakkor olyan bérlőről, aki számlákkal igazolhatóan hasonló nagyságrendű összeget ölt a környéken lévő ingatlanba - noha lényegesen többért bérelte -, és ettől függetlenül pár év után simán kitették.
A szerencsés Monsoonban tulajdonrészt szerzett a versenytárgyalás utáni napokban a debreceni székhelyű Hanga Stúdió Kft., amelynek egyetlen tulajdonosa és ügyvezetője Zsupos Attila. Zsupos legalábbis ismeri a pályázatot kiíró, a licittárgyalást lebonyolító Vagyonkezelő vezérigazgatója, Mazsu Gergely édesapját, Mazsu János debreceni önkormányzati képviselőt, aki jelenleg tagja, egy időben pedig elnöke volt a Debreceni Közgyűlés által alapított őrváros - Debrecen szerepe Magyarország XX. századi kultúrájában közalapítványnak. A Stúdió Hanga dolgozott nekik. Horváth László, a másik tulajdonos fideszes kötődéseit és ügyeit a hvg.hu tárgyalta. Az ügyet kirobbantó Várnai László szerint "a szerződés felér egy Hagyó-féle BKV-s szerződéssel, a kerületnek jelentős kárt okoz", ezért semmissé tételét és a felelősség kivizsgálását kezdeményezi.
Papcsák, WC-papír és a valóság
Papcsák Ferenc október 12-én a köztévé Ma reggel című műsorában reagált legutóbbi zuglói tárgyú cikkünkre (lásd: Vissza egy tízest, 2011. október 6.), mondván, hogy az abban foglalt állítások "nem fedik a valóságot". (Cikkünk arról számolt be, hogy a kerület oktatási intézményeinek átutalt pénzből az önkormányzat átlag 10 százaléknyi összeget lényegében visszaszedett.) Cáfolatként arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a zuglói oktatási intézmények számára nem jelent gondot a WC-papír, zsírkréta vásárlása, noha szülők és pedagógusok egyöntetű tájékoztatása szerint a gyerekek "tisztasági csomagjáról" többnyire a szülőknek kell gondoskodniuk (ez egyébként nem csak Zuglóban van így), és a zsírkrétát is jobbára otthonról kell hozni. A polgármester arról is beszélt, hogy ők nemcsak elvesznek, de adnak is az oviknak és iskoláknak: mint mondta, "mind az 54 intézményt felújítottuk, kifestettük és rendbetettük", ami az utóbbi 20 évben megítélése szerint példa nélküli a XIV. kerületben. E kijelentés legalábbis pontatlan: a felújítások messze nincsenek még befejezve, az október 20-i testületi ülésen tárgyalandó tájékoztatóban az olvasható, hogy a "Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatása szerint a megkezdett felújítások műszaki megvalósulási foka 40-50%" (előterjesztő: Papcsák Ferenc). A sok példa közül álljon itt csak egy, a Bóbita "vodáé, ahol a pénz egy részének visszatartása miatt nem tudták felújítani a decemberben ünnepélyesen átadott épület tetejét, nem cserélték ki az ablakokat, továbbá az udvaron és a szigeteléssel is volna még mit csinálni. A hiányzó munkálatok eredményeként az épület egyik oldala beázik.
Papcsák a műsorban elmondta, amit mi is jeleztünk a cikkben, hogy jelenleg is zajlik a közoktatás átvilágítása, de ő már most tudja, hogy "sokkal nagyobb a tartalék egyébként, mint amit el tudunk képzelni, és csak azért, mert írtunk egy levelet, hét százalékot tudtak átlagosan megspórolni". A "csak" egy levél - vagyis az erős fenntartói nyomásgyakorlás az intézményvezetőkre - úgy eredményezett 7 százalékot (Papcsák szerint), hogy a költségvetési rendelet egyébként 10-et írt elő. Ebből azonban Papcsák nem a rendelet betarthatatlanságára következtetett, hanem arra, hogy még "további tartalékok" is lehetnek.
Az intézményvezetőkkel személyesen egyeztető Ferdinandy István alpolgármester azon törekvése tehát, hogy meggyőzze Papcsákot e politika tarthatatlanságáról, láthatóan kudarcot vallott. Ahhoz, hogy megértsük Papcsák kijelentésének cinizmusát, nem árt felidézni, hogy a jelzett 7 százaléknyi "megtakarításhoz" a már eddig is kevés pénzért dolgozó emberek fizetésen kívüli juttatásait kellett csaknem teljesen elvenni, valamint szakmai munkát és önálló pénzszerzést segítő orgánumokat lemondani.
